2012. 11. 24.

23.rész

-Igen?-szólt bele a telefonba egy férfi
-A barátom lezuhant egy épület tetejéről!- mondtam miközben lesiettem Zaynhez
-Hol vannak? Eszméleténél van a sérült?
-Igen. Kérem segítsen.- bőgtem el magam
-Nyugodjon meg. Ha megmondja hol vannak, pár percen belül odaküldök egy mentőt.
-St. George street 8. Kérem siessenek.- tettem le a telefont.
Közelebb hajoltam Zayn-hez:
-Sajnálom, hogy elrontottam a szülinapod.-mondta halkan.
-Jajj, ne mond ezt. A legfontosabb az, hogy ne essen komolyabb bajod.
Egy könnycsepp gördült le az arcomon, Zayn-én úgyszintén.
2 perc múlva megérkeztek a mentősök és már rohantunk is a kórházba.

*2 óra múlva*
Itt ülök, egyedül és várok hogy mondjanak már valamit. Minimum 4 kávét megittam már, és még ideges is vagyok...
Fél óra múlva kicsoszogott egy nővér:
-Bemehet.- mondta mogorván.- De ne fárassza le nagyon.
Mikor beléptem a kórterembe nem akartam hinni a szememnek. Zayn egyik lába felkötve, keze bekötözve, arcán millió horzsolás.
-Zayn, Jézusom! Jól vagy?!-rohantam ágyához
-Máris jobban, mert bejöhettél.-mosolyodott el
Leültem mellé az ágyra, megpusziltam sebes arcát.
-Mikor jöhetsz ki?
-2 hét. És utána még 1 hét fekvőgipsz...-mondta kedvtelenül.- És még...
-És mi még?
-Te is elmész...-arcán egy könnycsepp gördült végig
-Nem megyek vissza. Veled maradok, örökké.
Zayn arcán mosoly húzódott végig.

*3 nap múlva*
3 napja játszom a beteget Jake előtt...Ma rászánom magam, és elmondom neki, hogy szakítok vele.

-Szija...
-Jobban vagy, Drágám?-kérdezte lelkesen
-Igen. De..el szeretnék mondani valamit. Kérlek ne mondj semmit rá. Szakítok. Sajnálom. Ne kérdezd miért, csak. Jobbat érdemelsz nálam. Sok sikert a karrieredhez. És...hiányozni fogsz.
Megöleltem Jake-t és elrohantam, mielőtt valamit is tudott volna mondani.
Jobb így, hogy nem tud meg semmit. Inkább gondoljon bunkónak azért, hogy nem mondtam semmit és csak úgy szakítok, mint hogy megalázzam annyira, hogy elmondjam mit csináltam a háta mögött.

*1 hónappal később...*
Már hivatalosan is járunk Zayn-el. A kapcsolatunk maga a tökély, és Clare és összejött a szőke ír fiúval.
Szóval, minden Happy, és kijelenthetem, az életem sínen van.


Sziasztok.!:)
Direkt a végén akartam 'köszönni'.
Hát, vége lenne ennek a blognak...
De, ha egy ajtó bezárul, egy másik kinyílik.
Szóval, belekezdek egy új blogba, valószínű, hogy nem 1D-s lesz, de azért remélem hogy olvassátok majd azt is...Később kirakom:)
Puszi.x


2012. 11. 17.

22.rész

Sikerült! Túléltem!
kb ezek a szavak jártak a fejemben, miután elment Jake, Clare és Zayn, a 'nagy családi szülinapozás' után.
Borzasztó érzés volt hagyni, hogy Jake csókolgasson, de annál már csak Zayn arcát volt rosszabb nézi, ahogy végignézi ezt.
Clare pedig küldött egy sms-t, hogy este bulizni megyünk...4esbe, azaz Zayn, Jake, Clare és Én...Semmi kedvem Jake-el menni...szeretem őt, de a jelenlétében Zayn-t levegőnek kell néznem.
Így hát bejelentettem, hogy nekem fáj a fejem, és nem megyek sehova.
Jake át akart jönni, hogy velem legyen..Szegényt alig lehetett lekoptatni, de megnyugtattam hogy jól vagyok, és csak ki kell aludnom magam...
-Cher! Vendéged van!- hallatszott anya hangja a földszintről
-Alszom!-üvöltöttem le válaszul
-Khm..én vagyok...-köszörülte meg torkát Zayn
Azonnal lerohantam a lépcsőn, egyenesen Zayn nyakába.
-Szeretlek.-suttogtam fülébe
-Én is. De..most van egy meglepim.
-Mi az?-néztem rá kíváncsian
-Öltözz fel, mert így megfázol.De nem csípd ki magad.
-Rendben...-mondtam és felsiettem a szobámba átöltözni


-Naaa...Zayn..Megöl a kíváncsiság. Hova viszel?-kérdeztem a kocsiban
-Ne legyél ennyire türelmetlen. Majd megtudod. De...ne számíts nagy dologra...
Beletörődtem, hogy Zayn nem hajlandó elmondani, hogy hova megyünk, és csak bámultam ki az ablakon.
-Megérkeztünk.-parkolt le Zayn, egy régi raktárépületnek kinéző ház előtt
-Hát, nem számítottam arra hogy ide hozol...
-Nyugi, tetszeni fog.
Nyomott egy puszit az arcomra, majd elindultunk felfelé a tűzlépcsőn.
A tetőre érve elsírtam magam: Egy pokróc volt leterítve, körülötte gyertyákkal, piknikkosárral.
-Zayn..Köszönöm. Életemben nem csinált nekem senki ilyen szép dolgot.-öleltem szorosan magamhoz
-Várj, még nem is láttad az ajándékod!-mondta izgatottan.
-Ajándék?! Bőven elég ez a piknik.
-Psszt. Inkább gyere és ülj le. Elmesélem ennek az egésznek a történetét...-kezdett bele Zayn, s leültünk a pokrócra.- Szóval, eleinte úgy volt megbeszélve, hogy bulizni megyünk és Jake is jön. Őt majd később 'kiiktattuk' volna. Na igen, ezt mind Clare találta ki. Csak hogy én fel voltam arra készülve, hogy te beteget fogsz játszani, mert azt hiszed hogy Jake-el terveztünk valamit. Így hát kijöttem ide, és összedobtam valamit.
-De édes vagy.-hatódtam meg.
-És...az ajándékod...nagyon remélem hogy tetszeni fog..
-Bármit is adsz, imádni fogom.
Zayn felállt mellőlem, a hátam mögé lépett, és a másik pillanatban egy nyakláncot találtam a nyakamban, amin egy "forever' /örökké/ medál díszelgett.

-Zayn...köszönöm.
Ez a két szó volt, amit ki tudtam nyögni, mert előtört belőle a sírás, annyira meghatódtam. Zayn magához húzott.
-Nézd, milyen szép a naplemente!-mutatott a nap felé, majd elengedett és az épület pereméhez lépett.
-Zayn, vigyázz! Nehogy le ess nekem.-ijedtem meg
-Én? Hisz Én vagyok a Bradfordi Rosszfiú!-vigyorodott el, majd a következő pillanatban már nem volt előttem.
A következő emlékem az, hogy a 911-et tárcsázom....

2012. 11. 12.

közérdekű közlemények xd

Sziasztok.!:)
azt se tudom hol kezdjem...
de először is: Nyertünk az EMA-n! *___* vagyishát nem mi..szóval értitek:DD
Aztán...KÖSZÖNÖM SZÉPEN A TÖBB MINT 3000 MEGTEKINTÉST!!♥imádlak titeket.!
annak ellenére hogy...hát mostanában eléggé elhanyagoltam a blogot, pedig imádok írni, de sajnos muszáj tanulnom :s
aztán a harmadik dolog: gázul néz ki így a blog? mert megváltoztattam a betűtípust, és nem tudom hogy el tudjátok e olvasni meg hogy jó e így...szóval ha valakinek nehéz így olvasnia az komizzon és szavazzon (ott oldalt) pls:)
na igen, a komik...
eléggé jól tud ám esni, ha írtok komit...de sajnos nem írtok ://   jó tudom, nekem is írnom kéne új részt....de ez így akkorse fair...
 lehet hogy majd bevezetem a komihatárt, azaz x darab komiig nem lesz új rész.
de ez nem biztos, mert ha így se komiztok, akkor mégúgyse fogtok...
Na mindegy, holnap 100% hogy hozok új részt.:)
Addig is puszi:)x

2012. 11. 04.

21.rész

-Zayn....
-Hiányoztál béjbi....-suttogta fülembe
-Teis....
Megfordultam karjai közt, mire megcsókolt. Ez volt az első szerelmes csókom, amióta kiköltöztünk.
-Zayn..én szeretlek....
-Tudom...de én nem...
Megállt bennem az ütőér.
-Te..Te..Tessék?!
-Én imádlak.-vigyorodott el
-Teeee! Ezt még megbánod!-mondtam durcásan
-Nem hinném.-nevetett.- De...beszélnünk kell. Nem a semmiért hagytál faképnél.
-Hülye voltam...Nem gondolkodtam. Hittem annak az ismeretlennek. És eljöttem anélkül, hogy egyáltalán megkérdeztem volna, hogy igaz e.. Meg tudsz bocsájtani?- néztem rá bociszemekkel
-Szerinted miért vagyok most itt?-tette fel a költői kérdést.
-Köszönöm. És...szeretlek mindennél jobban.- csókoltam meg.-Amúgy...miért vagyunk itt?! Miért nem találkoztunk egy kávézóban?!
-Mert azt hittem, hogy beszélni se akarsz majd Zayn-el, így viszont, hogy úgy tudtad, hogy velem találkozol, biztos voltam abban, hogy átjössz.-jött elő a "sötétségből" Clare.
-Clareeee! Istenem úgy hiányoztál.!-ugrottam a nyakába
-Teis nekem! Holnap ráérsz?
-Öhm..anyáék velem akarnak ünnepelni délelőtt...este meg Jake szerintem vacsorázni visz...
-Okéés...akkor most menj haza és majd holnap este találkozunk!- mondta nagy vigyorral az arcán Clare
-Naaaa. Kidobsz?-nevettem
-Nem doblak ki, de van egy kis megbeszélni valóm Zayn-el.-mondta sejtelmesen
-Cöhh, nem tetszik ez nekem....De ha bármi bajom esik a tervetek során, kinyírlak titeket!-nevettem
-Nem hagyom hogy bajod essen béjbi!-ölelt át Zayn.
-Rendben...Akkor gyertek át holnap ebédre "ünnepelni".-mondtam
-Okés.. Szió!-köszöntek el

*Miután Cher elment, Clare és Zayn megbeszélték a holnapi napot*
*Clare szemszöge*
-Szóval.-kezdtem bele mondandómba.- Holnapra megszervezek egy bulit. Cher Jake-el fog menni, Te pedig az én barátomat fogod játszani.
Zayn szemei elkerekedtek.
-Mondom játszani. Bulit szervezek, ahova meghívod a többi bandatagodat is. Jake italába belekeverek majd valamit, amitől szépen bealszik, így nyugodtan tudtok majd bulizni. És van egy meglepetésem is, de azt nem árulom el. Szóval, meg tudod kérni a többieket, hogy jöjjenek el?
-Persze! Amúgy tök jó, csak Jake hol fog aludni?! Mert gondolom altatót adsz neki...
-Nyugi, olyan helyre szerveztem a partyt, ahol van egy külön kis szoba, berakunk egy ágyat és kész!
-És ha felébred?!
-Jajj ne parázz már! Inkább köszönd meg, hogy ennyit teszek értetek!-nevettem
-Jó na..csak tudod...nem akarom elcseszni...én tényleg szeretem Cher-t.
-Tudom. Na most menj te is, készülj fel a holnapra. És amúgy mit vettél neki?
-Basszus! Nem vettem semmit...
-Férfiak...akkor reggel az legyen az első dolgod, hogy veszel neki egy szép cipőt, vagy egy karkötőt.
-Okés...és...izéé....nem jönnél el velem? Mert tudod én nem nagyon értek ezekhez...-vakargatta tarkóját
-De... Cserébe viszont segítesz nekem megcsinálni a dekorációt, meg a fényeket.
-Rendben...

Hát nem lett valami nagy durranás, de azért remélem hogy tetsziik.!:)x

2012. 11. 03.

20. rész

Nos...már 2 hete itt vagyunk. Azóta nem beszéltem az otthoniakkal, csak Clare-el néha. Mondta, hogy Zayn majdnem minden nap felhívja őt, hogy mi van velem...Clare csak megnyugtatja, hogy jól vagyok, de többet nem  árul el rólam.
Kicsit lelkiismeret-furdalásom van. Lehet, hogy meg kellet volna kérdeznem Zayn-t, hogy ki volt az a csaj akivel beszéltem...Bár, úgyis tagadott volna mindent.
-Cher! Megjöttem!-hallatszott Jake lelkes hangja a földszintről
-Szia Drágám!-csókoltam meg
-Mi lenne, ha ma délután elmennénk valahova Jason-el és Emily-vel?
Ja igen. Jason ugye Jake főnöke, Emily pedig a barátnője. Egész jóba lettünk, aranyos csaj.
-Mennyünk.-pusziltam meg. -Hova?
-Nem tudom, találd ki te.
-Kertiparti nálunk?
-Rendben. Felhívom Jason-t.
Én addig felmentem a szobánkba és beültem a laptop-om elé. Volt egy üzenetem Clare-től

,,Már csak két hét...Ugye hazajössz?x"

Először azt se tudtam, minek írta ezt Clare...Aztán beugrott: Két hét és szülinapom lesz. A 18.
Természetesen hazamegyünk ünnepelni...De akkor nem tudom elkerülni azt, hogy ne találkozzak Zayn-el...
Nem értettem magam...Egy idióta vagyok...Megvan mindenem: pasi, pénz, barátok, egészség...Mégse vagyok boldog.
-Mert még mindig őt szereted...- hallatszott hirtelen, a semmiből Emily hangja
-Hát, te mit keres itt? És, honnan tudod hogy mint gondolkodom?-néztem rá kérdően
-Jake mondta, hogy jöjjek át addig, ameddig Jason-el elmennek bevásárolni a grillezéshez. És te meg itt beszéltél magadba...
-Jézus, már magamba beszélek?! Egyre jobb..
-Felejtsd el Zayn-t.
Igen, ez volt életem második legnagyobb hibája, hogy beszéltem Zayn-ről Emily-nek. Nem azért, mert kikotyogja, hanem mert tudom hogy igaza van...
-Jake a világ legédesebb pasija.Ne értsd félre. Tényleg oda van érted.-folytatta Emily.- És..te mégse vagy boldog. ismerd be: Te szereted Zayn-t.
-Mi?! Én?! Neeeeeeeeem.....Ha szeretném, nem jöttem volna el tőle több százezer kilométerre.
-Jó, eljöttél, de csak azért, mert dühös voltál. De abban a pillanatban megbántad, hogy felszálltál a repülőre.
-Nem, nem bántam meg. Azért, mert most egy olyan pasival vagyok, aki tényleg szeret, és megtesz értem mindent.
-Te tudod...
Emilyne nem volt igaza..Na jó, talán egy kicsit....Oké...kinek akarok hazudni?! Kicseszettül szerettem Zayn-t.

*2 hét múlva*

Itt vagyunk a reptéren, Londonban. Clare azt mondta nem jön értem, mert egy meglepetéssel fog készülni este. Gondolom  szervez egy csajos estét vagy valamit...
Jake hazament a szüleihez, én is az enyémekhez. Nem tudom mi ütött beléjük, de túlságosan is kedvesek voltak velem...
A bálycsevely után átmentem Clare-hez.

Mikor becsöngettem, bentről egy 'Gyere!' üvöltést hallottam csak, ami Clare-től jött, így hát bementem.
Nem láttam senkit amikor kinyitottam az ajtót, így bejjebb mentem.
Sötét volt bent, sehol senki. Már épp ki akartam indulni, amikor két kéz fonta át a derekam.
Ismerős volt a keze, az illata, az érintése, mindene...

Hope u like it ;)x