1.rész

1.rész
Jake-el megbeszéltük hogy találkozunk a szokásos helyünkön.Nem volt benne semmi különös.Egy domb volt, ahonnan lehetett látni a várost.Mögöttünk végtelen erdő volt.Imádtam ott lenni.Mindig este mentünk, vagy naplementekor.Több óráig képesek voltunk ott lenni és nézni a csillagokat síri csendben.Mindig fáztam, de lehet hogy csak azért, mert olyankor odaadta a pulcsiját, ami mindig nálam maradt éjszakára.Az illata....leírhatatlanul finom.Mindig én vártam rá, mivel nekem volt kocsim, és pontosan tudtam érkezni.Jake-ék nem voltak gazdagok, de szegények sem.Utáltam hogy gazdagok vagyunk...főleg azért, mert semmiért se kellet megdolgoznom úgy igazán.De ezt a húgom pont hogy kiélvezi lelkiismeret furdalás nélkül.Most valami tinibandáért rajong...Muszáj volt meghallgattatnia velem őket.Hát rosszabbra számítottam.5 ből 3 kicsit melegnek néz ki, de 1 egész helyes, már ami ezektől ki tud telni.És a drága húgom ki könyörögte az ő apucikájától hogy amikor itt koncerteznek hadd "vegye meg" őket pár órára...Amikor meghallottam nem akartam elhinni.Olyan mintha luxuschippendale-fiúk lennének.Na mindegy, de mivel a zenéjük jó, én is ott akartam lenni.Erre közli a húgom, hogy nem, ne is álmodozzak róla, a fiúk csakis az ő tulajdonjai.Ezt így 11-évesen...Az egyetlen aki megért az a nagymamám, aki szintén velünk lakik, de mintha mi teljesen külön élünk "ezektől.." ő se az a rongyrázós fajta.Megkérdeztem őt, hogy mit lehetne tenni Sam-el, hogy ne legyen ilyen, de ő is tök tanácstalan.De én azért is el fogok menni.Nem érdekel.Miközben gondolkodtam megérkezett Jake.
-Szija-csókolt meg-Milyen szép vagy!
-Jajj ne mondj ilyeneket-pirultam el
Lefeküdtünk a fűbe, és most a csillagok helyett egymást kezdtük el nézni.Gyönyörű, barna, csillogó bociszemei voltak.Imádtam.
-És mizujs veled?-törte meg a csendet
-hát... csak a szokásos...Sam kiborít mint mindig, anyát nem érdekli...-panaszkodtam-De te legalább itt vagy nekem-mosolyogtam
Jake megcsókolt.Más volt, mint eddig.Furcsa, bizsergő érzés futott végig rajtam.
-Figyelj...mi lenne ha ma nálunk aludnál?-kérdeztem
Jake meglepődött.Hetente minimum háromszor találkozunk itt, de még sose hívtam át.Pedig már 3 hónapja járunk.Volt már nálunk persze, de az más volt
-Hát...nekem jó..és meddig?-kérdezte vörös fejjel
-Hát én egész éjszakára gondoltam...-mondtam
-Szüleid nem fognak kibukni?-kérdezte
-Pont nem érdekel, mivel eddig ugymond semmi rosszat nem csináltam, nehogy már ez akkora gond legyen...-mondtam. ez tényleg igaz volt.
Néztük még kb fél óráig az eget és egymást felváltva, majd elindultunk hozzánk.Bementünk a házba.Ilyenkor még senki se szokott aludni.Most csend volt.Annál jobb, gondoltam magamba, legalább elkerülhetjük a veszekedést.Csendben felosontunk a lépcsőn a szobámba.Gyorsan megfürödtem.Amíg Jake fürdött, lementem hozni valami kaját.Mikor megfordultam, apa állt előttem.
-őőőő szija apa....-dadogtam
-Mit képzelsz?! egy fiút hozol a házamba?-üvöltött velem
-Figyel apa, elmúltam 17, csak van jogom hozzá, nem?-kérdeztem
-Nem, nincs! te még kislány vagy!-mondta tovább. Nagyon nem tudtam megérteni néha..egyszer leszar,máskor meg így félt meg minden
-Nem, nem vagyok kislány! és most ha nem haragszol, visszamennék Jake-hez...-mondtam
-Azt meg se próbáld!-mondta apa
-Miért?-kérdeztem
-Ha 10 percél tovább maradsz fent vele, akkor kitagadlak!-mondta apa
-10 per alatt is le tudunk feküdni..-szándékosan bosszantottam. tudtam, hogy az együttalvásból nem lesz semmi, de akkor már idegesítsem fel.
-Hogy lehetsz ilyen szemtelen?!-kérdezte apa
-Nem nehéz..-mondtam
10 perc múlva még mindig fent voltunk.Apa be akart jönni, de nem tudott, az ajtó zárva volt.
-Azonnal engedj be Cher! Nem mondom el még egyszer!-üvöltötte  
Nem érdekelt...Csak csókolóztunk Jake-el, de nem akartam abbahagyni, ő se...
-Megyek..apud már nagyon ki van akadva...-mondta Jake miközben eltolt magától, hogy a szemembe nézhessen.
-Jó..hazavigyelek?-kérdeztem
-Nem kell, édes vagy-válaszolta
Az erkélyen át kiszökött, én meg beengedtem apát a szobámba.
-Mit képzelsz?Nem engedsz be?! Na akkor majd meglátjuk!-akkor felemet, és szó szerint kidobott a házból.Levitt a földszintre, és letett kint a lábtörlőre.
-Na most majd meglátjuk, ki nevet a végén...-mondta apa majd becsukta az ajtót.
hát szép...alig viselkedett gyerekesen...
Ez se érdekelt.Átcsöngettem Clare-hez.
-Szija, bocsi hogy ilyenkor zavarlak, csak apa kidobott....-mondtam
-Mi??-a hangja álmos volt, biztos én keltettem fel.
-Csak gyere ki..itt várlak-mondtam
pár percen belül ki is jött.Imádtam őt, mindig számíthattam rá.
-Most akkor mi történt?-kérdezte
-áhh semmi, csak ott aludt volna nálunk Jake, de nem kérdeztem meg senkit, és apa kiborult, hogy  mégis hogyan képzelem ezt...-mondtam-..és kidobott...
-Azt hittem valami komoly-mondta Clare. igaza volt, én se vettem komolyan, mivel mindig összeveszem velük.
-nos..akkor most náluk alszol vagy....?-kérdezte Clare
-Hát...nem akarok aludni...Csak el akartam mondani, hogy holnap reggel ne számíts rám...-mondtam
-De hol alszol?!-kérdezte Clare-nem engedhetem hogy az utcán aludj!?
-Nyugi, nem fogok.-nyugtattam meg.-Vissza tudok mászni...
-Hát jó...akkor majd holnap hívj, hogy hol, mikor, jó?-kérdezte Clare
-okés...Na akkor jó éjt, szija-búcsúztam el
-Szija..-Clare
Igazából én se tudtam hová akarok menni...Leültem a folyóparta, és csak néztem a vizet, amikor valaki megérintette a vállamat...

remélem tetszik:)
puszi:)